Pünkösd






A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg.[1] A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.





A pünkösd szó a görög pentekosztész szóból ered, ami ötvenet jelent. Változó dátumú ünnep, kiszámítása a húsvéthoz kötődik: Krisztus feltámadása utáni ötvenedik napon ünnepeljük. Az egyház tanításában a Szentlélek, a népszokásokban pedig a nyárköszöntés az ünnep lényege.


 A húsvétot követő ötvenedik nap. Pünkösd az egyház születésnapja.
Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik.

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra.
Az 50 nap a zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték a Pészach utáni ötvenedik az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét.

A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.
Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták.
A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé.

Pünkösd jelképei;



Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.
Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.
Pünkösd vigíliája

Pünkösd szombatja is félig ünnep volt. A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás.


 Pünkösd ételei;

Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. A Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg.

Pünkösdvárás-csodavárás;
Miután Jézus a mennybe ment, a tanítványok minden nap együtt voltak és imádkoztak. Mi lehetett imádságuk tárgya? Remélhették, hogy megszületik a messiás? Nem, hiszen a messiás már eljött, sot, küldetését betöltvén vissza is tért a mennybe. Remélhették, hogy Isten azonnal lesújt a gonoszokra? Nem, hiszen maga a messiás is elszenvedte az igazságtalanságot. Remélhették, hogy a messiás napokon belül visszatér? Nem, hiszen o maga bízta rájuk a jó hír továbbadásának szolgálatát, amit még ezután kell elvégezniük. Valaminek márpedig történnie kell, hogy Isten országa megvalósuljon. Minek kell történnie? Valami csodának! Valami átütő erejű dolognak! De hol? A világban, a külső körülményekben? Mint láttuk, ott hiába is várunk csodát. Akkor hol történhet át ütő erejű változás, ami lehetővé teszi Isten országának térhódítását? A csodának ott belül, a tanítványok szívében kell bekövetkeznie. És lám, amikor pünkösd ünnepén a Szentlélek átütő erejű kitöltése megtörtént, valóban a tanítványok változtak meg. Ok váltak félszeg, bezárkózó, tanácstalan kis közösségből Jézus Krisztus bátor tanúság tevőivé. Ma sincs ez másképp. Változásra van szükség. És ez a változás meg is történhet. A Szentlélek ma is munkálkodik. A változás benned kell, hogy végbemenjen!


Pünkösdi király;
                                   

A pünkösdi népszokások vajmi kevés kapcsolatot mutatnak az egyházi ünneppel, a Szentléleknek nyomát sem találjuk. Van helyette pünkösdi király és királyné választás, párválasztási hagyományok, bálok, egyszóval mulatozás.

A legelterjedtebb a királyválasztás volt: ügyességi próbán mérték össze magukat a legények – általában lovas számokban –, a nyertes a címmel együtt számos kiváltságot kapott. Jókai Mór Egy magyar nábob című regénye pontosan beszámol ezekről az egy évig érvényes előjogokról: a király ingyen ehetett és ihatott a kocsmákban, a kontót a közösség fizette; társai őrizték marháit és lovait; hivatalos volt az ünnepségekre; nem kapott testi fenyítést csekély vétség esetén; és nem utolsó sorban tisztelet övezte.


Pünkösdi királyné választás

A Dunántúlon a pünkösdi királyné választás volt szokásban. A lányok házról házra jártak, az élén a pünkösdi királynéval. A királynéi cím nem a legszebbet, hanem a legkisebbet illette. A lányok fehér ruhát öltöttek, a királynő feje felé piros kendőt tartottak vagy lefátyolozták arcát. A házaknál megálltak énekelni, cserébe pedig tojást, szalonnát vagy pénzt kaptak. Az Alföldön és Északkelet-Magyarországon nem volt divatos e szokás, sőt, egyáltalán nem alakult ki egységes hagyomány. Összességében elmondható, hogy szintén végigjárták a házakat adomány fejében, ám a menet lehetett vegyes, leányok és legények egyaránt részt vettettek benne. Gyakran a pünkösdi király és királyné együtt vonult az élén, társaik pedig lakodalmas menetet imitáltak. Ezt a szokást pünkösdölésnek nevezik.

Pünkösd jelentőségét növelte a májusfaállítás, amely egyaránt jelen volt május elején és pünkösdkor, csak a 20. században vált le az ünnepről. Gyakoriak voltak a bálok és párválasztási szokások is kötődtek a jeles naphoz. A kétnapos ünnepen tilalmak léptek életbe: tilos volt állatokat befogni és kenyeret dagasztani.






A pünkösdi szokások igen előkelő helyet foglaltak el a népi kultúrában. Az egyház az újkorban gyakran tiltotta ezeket, eltűnésük mégis a 20. században következett be. A modern ember számára is ünnepelhető világi hagyomány viszont nem alakult ki helyette, mint mondjuk a karácsony esetében.

Hiedelmek;
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.
Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Tartja a hiedelem
  
A csíksomlyói búcsú






A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.